A tavalyi év folyamán lépten-nyomon belefutottunk az olívaolaj drágulását előrevetítő cikkekbe (ezek a jóslatok többé-kevésbé be is jöttek), ez az idei évben is folytatódott, szinte minden héten napvilágot lát egy hír arról, hogy a 2022-es brutálisan rossz szüret után milyen pokolian rossz termés várható 2023-ban, ami óhatatlan áremelkedést hoz magával és az olívaolaj nevéhez méltóan aranyárban lesz kapható.

Mi a drámai hangvétel oka? Valóban veszélyben kedvenc élelmiszerünk?

Ezek a kérdések minket is foglalkoztattak, így az idei szüret előtt megkérdeztük a termelőinket, hogy náluk milyen lesz az idei termés és hogyan látják az olívaolaj piacát.

A kérdések megválaszolásában segítségünkre volt egyik kedvenc termelőnk, Daniel Martins, aki Észak-Portugáliában igazgatja a családi olívászatot és kiválóan látja a termelési és piaci folyamatokat.

Először is el nézzük meg, hogyan működik az olívaolaj piac: alapvetően úgy, ahogy minden más termék piaca, ha túl sok olaj van a kereslethez képest, az árak csökkennek, ha túl kevés, az árak emelkednek. Ez a rész egyszerű. Itt viszont egy globalizált piacot kell vizsgálnunk.

Most képzeljük el, hogy Portugáliában rossz volt a termés, Spanyolországban pedig borzalmas. Mi történik? Az olívaolaj ára Spanyolországban nagyon megemelkedik, a spanyolok elkezdenek Portugáliában (is) vásárolni, így az árak ott is megemelkednek.

Pontosan ez történik jelenleg. Spanyolországban, amely még mindig a világ legnagyobb olívaolaj-termelője, tavaly 50 százalékkal csökkent a termelés a hőhullámok és a rendkívüli szárazság miatt. Idén ugyanez történik és további termeléscsökkenést jósolnak. Olaszország sem áll sokkal jobban, Görögországban a szárazság okozta erdőtüzek mellett égtek az olajfaligetek is.

A dolgok ilyen szerencsétlen összjátéka nagyon ritka, különösen két egymást követő évben, így az olívaolaj drágulása mostanra minden országra kiterjedt.

A fogyasztók a korábbi években hozzászoktak ahhoz, hogy egy üveg extra szűz olívaolajat viszonylag olcsón megvásárolhatnak. A gazda akár kiváló minőségű olajat is előállíthatott, a piac nem fizetett neki többet, és ő csendben, vállat vonva adta el. Nem tartotta ezt igazságosnak, de a szövetkezet sem fizetett neki tisztességesen. Néhányan, a figyelmesebbek, támogatás formájában kaptak kompenzációt, és nem gondoltak többet a dologra.

Ugyanaz a globális piac, amely sokáig stabilan alacsonyan tartotta az árakat, most vágtázva emeli azokat.

Ez a helyzet senkinek nem kedvező, a forgalmazási árrések már most is szűkek, sőt, talán még zsugorodnak is, a termelőknek komoly veszteségük van, az alapanyagok, a csomagolás, a logisztika árai is jelentősen megemelkedtek, a fogyasztóknak pedig egyre jobban fáj kifizetni a durván megrágult termékeket.

Öröm az ürömben, hogy az Ibériai-félsziget nem minden tájegységén volt egyformán pusztító az időjárás, Portugáliában például az északi termőterületeken lényegesen jobb a helyzet, mint az ország középső és déli részén, így itt, a védettebb helyeken található gazdaságokban viszonylag jó szüretre számíthatunk.
Portugália középső részén, az ország éléskamrájának is hívott Alentejoban lényegesen rosszabb a helyzet, de még mindig jobb, mint a szomszédos Spanyolországban, ahol (a hírekben is gyakran szereplő) brutális hőhullámok a termés jelentős részét elvitték.

A 2023/24-es konkrét árakat a szüret után fogjuk megtudni (kb. november végén), addig is azt tanácsoljuk az olívaolaj kedvelőinek, hogy vásároljanak a még készleten lévő termelői olajainkból: ezeket változatlan áron és közvetlenül hazai raktárunkból szállítjuk ki – amíg a készlet tart!